GYÁSZHÍR ELHUNYT DR. LIPTAY LÁSZLÓ NYÁ. O. EZDS. (1937-2026)

Mély fájdalommal értesítjük az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház munkatársait, a Magyar Honvédség és Rendvédelmi Szervek személyi állományát (aktív és nyugállományú tagjait), barátokat, ismerősöket, hogy szeretett és nagyra becsült kollégánk, sokunk tanítója, dr. Liptay László nyugállományú orvos ezredes, korábbi MH Központi Honvédkórház II. majd I. Belgyógyászati Osztály, osztályvezető főorvos, MH Főbelgyógyász, belgyógyász, haematologus, honvédorvos, rövid lefolyású, súlyos betegség következtében, 2026. augusztus 9-én elhunyt.

Liptay doktor sokunk számára jelentett biztos pontot a betegellátásban, élményszámba menő betegvizsgálataiban, differenciál diagnosztikai gondolkodásában, a perifériás és csontvelői vérkép mikroszkópos diagnosztikájában, a radiológiai vizsgálatok értelmezésében, a napi rendszeres vizitek megtartásában, az adott beteg személyre szóló kezelésében, az innovatív gyógyszerelésben, terápiás eljárásokban, a kitartó telefonálások fontosságában, a tudományos könyvtár ésszerű, célirányos használatában, cikkek utánajárásában, olvasásában. Sokat tanultunk Tőle. Megtanulhattuk a betegek és a munkatársak iránti tiszteletet, a szenvedő betegek ellátásának morális kérdéseit, a családtagok tájékoztatásának a fontosságát, az elődök tiszteletét, emlékezését. Nagy tisztelettel emlékezett és sokszor anekdótázott mesterei kapcsán (így pl. sokat emlegette: dr. Németh Gyula főorvost, dr. Bernát Iván prof. urat, dr. Németh István főorvost, dr. Keleti Béla és dr. Pintér Zoltán főorvosokat).

Nagyra értékelte a sport szerepét. Őmaga nagyszerű sakkozó volt, nemzetközi mesteri fokozattal rendelkezett. A sportszeretetéből átadta a küzdelem, a kitartás szerepét, a gyors és jó döntések hozatalának a szükségességét, a csapatszellem fontosságát, az összetartozás szerepét, egymás tiszteletét. Megtanultuk az Intézményi elkötelezettség, az etikus magatartás jelentőségét. Liptay László 1937. július 03-án született Budapesten. 1955-ben érettségizett a budapesti Fáy András Gimnáziumban. A gimnáziumi tanulmányok alatt I. osztályú sakkozó lett. Ebben meghatározó szerepe volt Vizi E. Szilveszternek, aki gimnáziumi padtársa is volt, aki világhírű orvostudós lett, később az MTA elnökének választották meg. Együtt sakkoztak a budapesti Kinizsiben (1953-56, illetve az FTC-ben (1957-62 között). Barátságuk életreszóló volt.

Liptay László az orvosi egyetem 5 évét Szegeden végezte, szigorló évét Bp-en töltötte. 1961-63 között központi gyakornok volt Gyulán a Megyei Kórházban (Pszichiátriai Osztály). 1963-67 között Liptay dr. az MH KHK II. Belgyógyászati Osztályon dolgozott segédorvosként. 1969-73 között adjunktusként dolgozott. 1972-ben lett hivatásos katona, orvos őrnagyi rangban.

1973 –ban osztályvezető helyettesnek, míg 1978-ban az MN Központi Katonai Kórház II. Belgyógyászati Osztály, osztályvezető főorvosának nevezték ki. 1977-ben az akkori Leningrádban töltött fél évet a Kirov Katonaorvosi Akadémián, ahol Tábori Belgyógyászat és Katonaorvosi Szervezéstan továbbképzésen vett részt. Későbbi beszélgetéseink során elmondta, hogy sokat profitált ebből a képzésből.

1986-ban léptették elő orvos ezredessé. 1991 – ben nevezték ki MH Főbelgyógyásszá. 2006-ban ment nyugdíjba, de a Kórházunkba rendszeresen bejárt és dolgozott önkéntes segítőként. Sokszor konzultáltunk és vettük igénybe segítségét onkohaematológiai betegeinkkel kapcsolatban. 2007 – től az IMS (International Medical Service) Belgyógyász szakorvosaként dolgozott a legutóbbi ideig.

Az OTKI, HIETE, SE ÁOK Honvéd-Katasztrófaorvostani Tanszék egyetemi adjunktusa volt. Szakvizsga-előkészítő tanfolyamokon és a Magyar Honvédség csapatorvosainak szervezett továbbképző kurzusain oktatta a jövő katonaorvosait. Rendszeres előadóként vett részt a Semmelweis Egyetem Honvéd-, Katasztrófa- és Rendvédelem - Orvostan Tanszék képzéseiben. Kulcsszerepet vállalt az első hivatalos Honvédorvostan és Katasztrófa-orvostan egyetemi jegyzetek és szakvizsga-követelmények hematológiai és belgyógyászati fejezeteinek kidolgozásában. 1967–ben Belgyógyászatból, 1978–ban Klinikai hematológiából, 1994–ben Honvédorvostan – Katasztrófaorvostanból szerzett szakvizsgát. Kitüntetései és díjai közül említendők a Magyar Népköztársaság Sportérdem érem bronz (1972) és ezüst (1978) fokozata, a Flór Ferenc díj (1995), Maróczy Géza díj (2007), Budapestért Sakkozásért díj (2013). Olimpiai aranygyűrű kitüntetettje és számos katonai és sport kitüntetésben részesült.

Liptay doktor a hazai katona-egészségügy kiemelkedő alakja. 85 közlemény és könyvfejezet szerzője és társszerzője, 1993-2006 között az évente megrendezésre kerülő Amerikai-Magyar Katonaorvosi Konferenciák Programigazgatója. Az MH Tudományos Tanács Alelnöke 1993-2006. A Magyar Katonai-Katasztrófaorvostani Társaság alelnöke 1995-1999 között, majd elnöke 1999-2007 között. Több évtizedes munkássága szorosan összekapcsolódott a honvédorvostan és katasztrófa-orvostan szakterületével. Főbb kutatási területei: a sugárbetegség haematológiai vonatkozásai, a tömeges sérültek tábori belgyógyászati ellátása, valamint a harctéri stressz szervekre gyakorolt hatásai. Liptay főorvos elismert szakértője volt a csontvelő-elégtelenség, a leukémiák diagnosztikájának, modern kezelésének. Sokat tett a katonai állomány belgyógyászati, haematológiai alkalmasságának megítélésben.

Liptay főorvos elévülhetetlen érdeme volt a belgyógyászat, a katonai belgyógyászat magas szintű művelése, szakorvos jelöltek magas szintű képzése, a MH-en belül az onkológiai, onkohaematológiai betegellátás magasszintre történő megszervezése, onkológus és haematológus szakorvosjelöltek szakvizsgára történő felkészítése. Élen járt a kemoterápia során észlelt lázas neutropénia modern ellátásában (korai, széles spektrumú antibiotikum kezelés, növekedési faktorok korai alkalmazása, haemosupportatio, parenterális táplálás, stb.). Megvalósította a társszakmák közötti harmonikus együttműködését (sebészek, neurológusok, radiológusok, kardiológusok, nephrológusok, infektológusok, intenzív terápiás szakemberek, stb.). A konziliumok szerepét, fontosságát a munkatársainak mindig előtérbe állította és el is várta ezt a mindennapi gyakorlatban, kiemelten az ügyeleti ellátásban.

Liptay doktor az orvostudomány mellett a magyar sakksportban is maradandót alkotott. 1961 –ben lett sakkmester, 1983–ban nemzetközi mesteri címet nyert. 10-szeres magyar sakkbajnok, Főiskolai VB 3. helyezett (1964 Krakkó), a Budapesti Honvéd örökös bajnoka, BEK 2. helyezést értek el csapatban (1988). A magyar sakkválogatott keret orvosa és szekundánsa (1972-78 között), 1978-ban a Buenos Airesben lezajlott sakkolimpián az aranyérmes csapat orvosa és szekundánsa volt. A válogatott játékosok javaslata alapján a Magyar Sakkszövetség 1984-ben szövetségi kapitánynak nevezte ki. Azt a funkciót 4 éven át, 1988-ig töltötte be. Szövetségi kapitányként és a Magyar Sakkszövetség elnökségi tagjaként éveken át irányította a válogatott szakmai munkáját, ötvözve az orvosi precizitást a stratégiai gondolkodással.

1984-ben a szaloniki sakkolimpián szövetségi kapitányként az előkelő 4. helyre vezette a válogatott csapatot. Vezetése alatt 1985–ben a magyar válogatott a luzerni csapat-világbajnokságon a 2. helyen végzett. A Dubai 1986-os sakkolimpián a férfi válogatottunk a 4. helyezést érte el szövetségi kapitány vezetése mellett. Az 1988-as szaloniki sakk olimpián a magyar férfi válogatott az 5. helyen végzett vezetésével. Csom István nemzetközi nagymester szekundánsa és elemzőtársa volt (1965-1984). Egészen 81 éves koráig aktívan sakkozott, tagja volt a Budapesti Honvéd sakkcsapatának.

Nagyon szerette a sportot, ő maga jól és odaadóan, vehemensen focizott, jól teniszezett. A klasszikus zene nagy kedvelője volt, Ő maga opera rajongónak nevezte magát. Gyermekeit nagyon szerette, nagyon büszke volt mindnyájukra. Csillára, mint belgyógyászra, nephrológusra, kardiológusra. Orsit nyelv zseninek tartotta. Ádám orvossá avatásán még büszkén részt vett, együtt jártak színházba, operába, foci meccsekre.

Váratlan esemény ragadta el Őt a Családtól, munkatársaitól, barátaitól, rokonaitól, betegeitől, tisztelőitől. Már most nagyon érezzük hiányát. Jó ember és jó Főnök volt! Emlékezünk!

Az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház munkatársai és a Katonaorvosi társadalom nevében:

Dr. Rókusz László nyá. o. ezds., főorvos