A legmodernebb eszközökkel, új műtéti eljárással dolgoznak

A Honvédkórház néhány évvel ezelőtt átadott új épületének második emeletén található szív-, ér-, és mellkassebészeti osztály több ok miatt is egyedülálló az országban. Egyrészt sehol máshol nincs olyan egészségügyi intézmény, ahol ezt a három gyógyító szakterület egy osztályba szervezték volna, másrészt pedig itt honosítottak meg először hazánkban egy újfajta műtéti eljárást.

„A szív-, az ér-, és a mellkassebészet egy osztályba szervezésének szakmai okai vannak. Az egyik ilyen a kórház katonai intézmény volta; harctéri sérülések esetén ugyanis célszerű, hogy a mellkasban található szervek ellátása egy helyen történjen meg. Emellett pedig a brit rendszerű szakvizsgánál – amit Európa több országában és az Amerikai Egyesült Államokban is alkalmaznak – a szívsebészetet a mellkassebészettel kötik össze. A magyar kórházakban jelenleg honos szív- és érsebészeti összevonás a németeknél alkalmazott rendszer átvételével gyökerezett meg hazánkban” – mondja dr. Szolnoky Jenő osztályvezető főorvos, akitől megtudjuk azt is, hogy a három szakterület összevonása azért is hasznos, mert ha egy betegnél valami miatt kombinált műtétet kell elvégezni, azt egy osztály orvosainak segítségével, egy műtőben meg tudják oldani. „Ez más kórházakban sokkal nehezebben kivitelezhető, logisztikailag gyakorlatilag lehetetlen” – hangsúlyozza a főorvos.

5–6 centiméteres vágással

Dr. Szolnoky Jenő rendkívül büszke arra, hogy az országban először a Honvédkórházban alkalmazzák a speciális, „kismetszéses”, azaz szaknyelven fogalmazva minimálisan invazív szívsebészeti műtétek teljes palettáját. Ennek a technológiának az a lényege, hogy a sebész a bordaközben ejt egy szinte láthatatlan, alig 5–6 centiméteres vágást és ezen keresztül végzi el a nyitott szívműtétet. Ezt az eljárást egyre gyakrabban használják az osztály sebészei, akik 2016-ban már 104 minimálisan invazív nyitott szívműtétet végeztek.

„Hogy lássuk ennek a módszernek a jelentőségét, tudni kell, hogy korábban a nyitott szívműtétek általános feltárási módja a szegycsont teljes átvágása volt, azaz a beteg az operációt követően élete végéig, jól láthatóan magán viselte a beavatkozás nyomát. Most pedig több alkalommal is úgy jártak a nálunk műtött betegek, hogy az utókezelő intézményekben nem hitték el nekik, néhány héttel-hónappal korábban nyitott szívműtéten estek át” – mondja a főorvos, hozzátéve: sajnos az orvostudomány ma még nem tart ott, hogy minden típusú nyitott szívműtétet ezzel a módszerrel tudjanak elvégezni. Koszorúérműtétek esetében legfeljebb két koszorúér-áthidalás, billentyűműtétkor pedig maximum egy billentyű operációja esetében, azaz az összes szívműtét típus közel egynegyedében alkalmazható ez az eljárás. Minden más esetben a régi feltárási móddal kell dolgoznia a sebésznek.

Egyébként a minimálisan invazív technológiájú szívműtétek teljes spektrumát ma jelenleg csak a Honvédkórházban végzik, más egészségügyi intézményekben csak egy-két típusú operáció esetében alkalmazzák a „kismetszéses” módszert. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt másfél évben egy román és egy bolgár szívsebész főorvosokból álló csoport érkezett a Honvédkórházba, hogy itt sajátítsák el ezt a műtéti eljárást.

Az osztályon egyébként évente 2200-nál is több műtétet végeznek. Ha a hétvégéket és az ünnepnapokat nem nézzük, akkor könnyen kiszámolható, hogy naponta 7–8 műtéti beavatkozás zajlik, ami – a főorvos szerint – „igen jelentős” szám. „A szívsebészet terén – az elmúlt évekhez hasonlóan – továbbra is a leggyakoribb a koszorúér-betegség, műtéteink több mint felét az ezzel kapcsolatos beavatkozások teszik ki. Az érsebész kollégák a leggyakrabban a nyaki verőér betegségek, illetve a hasból kiinduló, a végtagok felé terjedő verőér-szűkületek, elzáródások miatt operálnak, míg a mellkassebészek a legtöbbször traumás esetekkel foglalkoznak. Ezt annak köszönhetjük, hogy az osztály speciális helyzete miatt nálunk egyelőre nincsen tumorsebészet” – mondja dr. Szolnoky Jenő, aki úgy véli, az „egészségügyi összkép” sajnos romló tendenciát mutat; ahogy növekszik az emberek átlagéletkora úgy nő a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága is.

Az osztály szívsebészeti részlege kiváló kapcsolatot ápol a Honvédkórház kardiológiai osztályával – árulja el a főorvos. Persze ez nem véletlen, hiszen e két szakterület képviselői a betegek gyógyításában tökéletesen együtt tudnak működni. „Minden reggel 8 órakor azzal kezdjük a napunkat, hogy a kardiológus kollégákkal átbeszéljük az aznapra tervezett kezeléseket, műtéteket. Megvitatjuk, hogy kinél milyen módszert alkalmazunk, illetve, ha kell, akkor milyen műtéteket hajtunk végre. Ezt úgy hívják, hogy heart-team. Nem ritka, hogy 15–20 orvos ül le egy-egy ilyen megbeszélésre” – mondja.

Jelentős fejlesztések

A főorvos szerint a Honvédkórház szív-, ér-, és mellkassebészeti osztálya az intézmény „nagyobb osztályai” közé tartozik, ahol 44 ágyon végzik a gyógyító tevékenységet. Az ágyak kihasználtsága maximális, folyamatos a betegcsere. Az orvosok és a szakdolgozók száma megközelíti az ötvenet. Az osztály orvosai közül többen is közreműködnek a napi járóbeteg ellátásban, az érsebészeti ellátás kettő, a szívsebészeti ellátás pedig egy szakambulancián zajlik. Munkájukhoz szerencsére minden feltétel adott.

„Az elmúlt másfél évben nagyon komoly és nagyon jelentős fejlesztések zajlottak az osztályon. Az új típusú műtétekhez számos új, kéziműszert és endoszkópos eszközöket kaptunk. De ezek mellett néhány héttel ezelőtt érkezett meg a legmodernebb, négydimenziós, intraoperatív szívultrahang készülék, amit a különböző, komplex, szívbillentyű-megtartó műtéteknél, valamint az azokra való felkészülés során, a műtéti tervek elkészítésekor tudunk használni. Ezekkel a műszerekkel és ezzel a készülékkel a Honvédkórház műtője ugyanolyan szakmai színvonalon áll, mint bármelyik nagy, európai szívsebészeti centrum hasonló műtője. És erre nagyon büszkék vagyunk” – emeli ki az osztályvezető főorvos, aki bízik benne, hogy az osztályon zajló fejlesztések a jövőben sem állnak le. A Honvédkórház tervezett új épülete, valamint Budapest hosszú távú egészségügyi koncepciója „kellő fedezet” arra, hogy a jövőben is bővül az eszközparkjuk, s így újabb, komoly, szív-, illetve érsebészeti hibrid műtéteket is el tudnak majd végezni az osztály orvosai.

Nem kicserélni, megjavítaniOsztályvezetőként dr. Szolnoky Jenő azt vallja, hogy egy orvosnak a lehető legtöbb időt kell a „gyógyító tevékenységgel” tölteni. Számára ez a műtét. Így, amikor csak teheti „zöld ruhát” ölt és operál. „Nagyjából a munkaidőm felét tudom a műtőben tölteni, ami nagyon jó arány. Köszönhetem ezt szakmailag felkészült kollégáimnak, akik az adminisztratív tevékenység jelentős részét leveszik a vállamról” - mondja a főorvos, akinek a szívsebészet a szakterülete, és aki korábban hét évet dolgozott Münchenben és ott ismerte meg a minimálisan invazív műtéti technikát.„Másfél évvel a hazatérésem után úgy gondolom, hogy a Németországban megszokott szakmai infrastruktúrát itt is tudják biztosítani számomra a kórház vezetői, akiknek az innovációt segítő gondolkodása ahhoz is hozzájárul, hogy az új típusú műtéti eljárásokat tovább fejlesszük, tökéletesítsük. Ezek az eljárások, műtéti technikák jelenleg még nemzetközi szinten is, mondjuk úgy, kísérleti, klinikai bevezető stádiumban vannak. Az a cél, hogy a jövőben még a jelenleginél is nagyobb számban tudjunk szívbillentyű-megtartó műtéteket végezni. Húsz évvel ezelőtt, ha egy szívbillentyű rossz volt, azt kicserélték. Jelenleg ott tartunk, hogy megpróbáljuk »megjavítani«, hiszen mégis csak a »saját anyag« az, ami a legjobban elősegítheti egy beteg gyógyulását” - vallja dr. Szolnoky Jenő. Fotó: Tóth LászlóForrás: honvedelem.hu