A szemüveg viselése nem betegség

A bordó fedlapos könyv az osztály főbejárata mellé kitett asztalon található, bárki, bármit beleírhat, soha egyetlen oldalt nem tépnek ki belőle. Ennek ellenére negatív vélemény, hozzászólás egyáltalán nem található benne. „Ez már a harmadik ilyen könyv és ez is lassan betelik” – mondja dr. Vogt Gábor orvos ezredes. Az osztályvezető főorvos szerint a betegek elégedettsége annak is köszönhető, hogy itt nemcsak a legmagasabb színvonalú szakmai ellátást és odafigyelést kapják meg, hanem az orvosok és a szakdolgozók „kifejezett figyelmet fordítanak arra, hogy a lehető legjobb hangulatban teljen gyógyulásuk ideje”.

Márpedig az osztályra nagyon sok beteg érkezik, amit jól mutat az is, hogy évente több mint 5700 műtétet végeznek – többet, mint a Honvédkórház más osztályain. Milyen műtétekről van szó? „Mint az ország minden más szemészeti osztályán, itt is a szürkehályoggal kapcsolatos beavatkozásokból van a legtöbb, de osztályunkon a legkorszerűbb tórikus és multifokális műlencsék beültetésére is van lehetőségünk, valamint szép számmal végzünk más típusú operációkat is. A szemészet abban a kivételes helyzetben van, hogy a műtétekhez szükséges érzéstelenítést mi magunk végezzük, és ezért csak nagyon ritkán van szükség altatásra” – mondja a főorvos.

Dr. Vogt Gábor hozzáteszi: a Honvédkórház szemészeti osztályán azokra a szürkehályogműtétekre specializálódtak, amelyek valamilyen ok miatt nem nevezhetők egyszerűnek. Például azért, mert a beteg pupilláját nem lehet kitágítani, a szemlencse elmozdult az eredeti helyéről, korábban sérülés, gyulladás érte a szemet, vagy a betegnek más súlyos szemészeti, illetve általános betegségei vannak. Mivel ezeket a beavatkozásokat nem lehet a manapság egyre népszerűbb „egynapos sebészeten” elvégezni, ezért az osztály ágyai nagy kihasználtsággal működnek. Természetesen a szürkehályogműtéteken kívül gyakorlatilag minden létező szemészeti műtétet végeznek az osztályon, többek között a legmagasabb III. progresszivitási szintnek megfelelő sürgősségi ellátás keretében a súlyos perforáló szemsérülésekkel kapcsolatos műtéteket is, amelyek a legnehezebb beavatkozások.

Az osztály profiljába tartozik még többek között az üvegtest-, a látóideghártya-sebészet, a cukorbetegek szemészeti szövődményeinek komplex ellátása, a zöldhályog konzervatív, lézeres és műtéti kezelése, a nedves típusú maculadegeneráció kezelése, a szemgyulladások, a keringési zavarok, a könnycsatorna-elzáródások gyógyítása, a szemhéjak helyreállító sebészete, valamint a kancsalságellenes műtétek is. Az osztály számos nemzetközi kutatásban vesz részt, így a szembetegek egyes kórképek esetében olyan ellátáshoz is hozzájuthatnak, amire egyébként nem nyílna lehetőség.

Amit viszont hiába is keresnek a betegek az osztály tevékenységi körében, azok a lézeres látásjavító beavatkozások – vagyis amikor lézer segítségével változtatják meg a szaruhártya görbületét a szemüveg nélküli jobb látás reménye érdekében, ugyanis ezeket a beavatkozásokat a társadalombiztosítás nem támogatja. Ugyanakkor az osztályon a modern szemészeti diagnosztikához és a szemműtétek világszínvonalú végzéséhez szükséges korszerű műszerek, fakoemulzifikátorok, vitrektomok, mikroszkópok és a szembetegségek lézeres kezeléséhez szükséges legkülönbözőbb lézerek állnak rendelkezésre.

Dr. Vogt Gábor szerint a magyarok szemének állapota egyáltalán nem romlott az elmúlt évtizedekben, sőt a magyar szemészet napjainkban a világszínvonalat képviseli. Ugyanakkor az emberek látásigénye, és e látásigény kielégítésének lehetősége is, jelentősen megnőtt az utóbbi években. „Néhány évtizeddel korábban az emberek látásigénye sokkal kisebb volt. Ma már ez nem így van, a szemnek folyamatosan meg kell felelnie az asztali monitor, a laptop, a tablet, a mobiltelefon, a televízió, a vezetés és az újság- vagy könyvolvasás kihívásainak. És mivel leginkább egy szobában ülve közelre nézünk, ez közrejátszik abban, hogy világszerte, de elsősorban a keleti népek körében robbanásszerűen nő a rövidlátók száma. A rövidlátás – vagyis, amikor a távoli tárgyak képe elmosódottan látszik – ott ma már szinte népbetegség” – hangsúlyozza a főorvos.

Ugyanakkor, aki jól lát távolra, az várhatóan 40–50 éves korától közelre igényel majd szemüveget az emberi szemlencse rugalmasságának csökkenése miatt. Ilyenkor az első tünetek az apró betűk nehezebb olvasásában és a nagyobb fényigényben mutatkoznak meg közelre nézéskor. Ekkor célszerű optometristához fordulni, aki egyből el is készíti a megfelelő szemüveget és elvégzi az ilyenkor szükséges vizsgálatokat. „Ugyanis nem szégyen a szemüveg, annak viselése nem betegség, hanem egy fénytörési hiba korrigálása” – hangsúlyozza dr. Vogt Gábor orvos ezredes.

A Honvédkórház Szemészeti osztálya – hasonlóan az intézmény más osztályaihoz – több százezer ember ellátásáért felel. A területi ellátási kötelezettség értelmében itt kezelik a főváros több kerületének lakosait, és természetesen az igényjogosultak – a katonák, a rendőrök, a katasztrófavédők, valamint a vasutasok és hozzátartozóik – szemészeti ellátása is az osztály feladatai közé tartozik. „Némi túlzással azt szoktuk mondani, hogy ide jár hozzánk az egész ország. Már csak azért is, mert III. progresszivitási szintű intézményként gyakorlatilag az ország egész területéről fogadunk súlyos szembetegeket” – mondja a főorvos, akitől megtudjuk azt is, hogy a betegellátás magas színvonalú biztosításának feltétele az, hogy az orvosok, valamint az egészségügyi szakszemélyzet tagjai – azaz a nővérek, az asszisztensek és a műtőkbe beosztott személyzet – a legmagasabb szakmai képzést kapják, így folyamatosan naprakészek legyenek feladataik ellátására.

És hogy ez mennyire így van, azt jól bizonyítja a már említett, „Betegek és hozzátartozók könyvében” olvasható másik bejegyzés: „Hálás köszönet minden dolgozónak az odaadó, figyelmes munkájáért. Ilyen segítőkészséget az egészségügyben még nem tapasztaltam. Mindannyiuknak kívánok erőt, egészséget. ”