Évente kétezer műtétet végeznek

„A Podmaniczky utcai telephelyen is vannak olyan osztályok, amelyek nem nélkülözhetik az azonnali sebészeti beavatkozást” – mondja dr. Lestár Béla. Az osztályvezető főorvos szerint amíg a Hungária körúti telephelyen található I-es sebészetnek leginkább a traumatológiát kell „kiszolgálnia”, addig náluk a nőgyógyászat (amely egész Budapest legnagyobb nőgyógyászati osztálya), a gasztroenterológia, az urológia és a gégészet az, amelyik a nap bármely pillanatában igényelheti a sebészek munkáját.

Crohn-betegség: rohamosan növekvő előfordulás

„A gasztroenterológiai osztály egyik fő profilja a gyulladásos bélbetegségek közül, az úgynevezett Crohn-betegség kezelése. E betegség előfordulása sajnos igen gyorsan növekszik Magyarországon, amire a pontos okot egyelőre még nem találtuk meg. Bár a betegség kezelése elsősorban gyógyszerrel történik, szövődményeit – a bélelzáródást, a különféle sipolyokat, tályogokat – csak sebészeti úton lehet megoldani. Szinte minden nap van ilyen műtétünk” – hangsúlyozza a főorvos. Hozzáteszi: mivel e betegség kezelése komoly gasztroenterológiai ismereteket igényel, az ország számos részéről a Honvédkórházba küldik az ilyen emésztőszervi megbetegedésben szenvedőket, így a II-es számú Sebészeti Osztályon operálják az ország Crohn-betegeinek mintegy húsz százalékát.

Az osztályon éves szinten egyébként két műtőben több mint kétezer műtétet végeznek. Mivel minden második nap „felvételesek” – azaz ide hozzák a fővárosból a sürgős sebészeti ellátást igénylő betegeket -, az utóbbi időben jelentősen növekedett az akut, azaz a nem tervezhető műtétek száma. „Mindez sajnos azzal jár, hogy az elektív, vagyis a tervezhető műtéteket csak akkor tudjuk elvégezni, amikor van szabad műtőkapacitás” – mondja dr. Lestár Béla, kiemelve: ennek ellenére törekednek arra, hogy az ilyen beavatkozásokra váróknak csak szakmailag elfogadható időn belül kelljen várakozniuk.

„Az eszközeink megfelelők, de a laparoszkópos eszközparkunk növelése szükséges annak érdekében, hogy műtétjeink döntő többségét ne csak hagyományos feltárásokkal végezzük” – tudjuk meg a főorvostól.

Ötven ágyon gyógyítanak

Az osztályról szólva dr. Lestár Béla elárulja: 50 ágyon gyógyítanak, ami a sebészeti osztályok között nagynak számít. Az ágyak kihasználtsága közelít a maximálishoz, ami az akut betegek nagy számával magyarázható. Az ő gyógyulásuk ugyanis lényegesen hosszabb időt vesz igénybe, mint azoké a betegeké, akiken az elektív műtéteket végzik. „Nálunk nincs lehetőség az úgynevezett egynapos sebészet bevezetésére. Az ilyen műtétekre alkalmas betegeinket a területi szakrendelőkbe vagy az I-es sebészeti osztályra irányítjuk át, ahol van ilyen lehetőség” – mondja a főorvos.

Megtudjuk azt is, hogy az osztály mellett működő ambulancia kihasználtsága is maximális. Nem ritka, hogy a reggel 7 és délután 6 óra közötti rendelési időben 60–70 beteget is ellátnak. Többek között itt fogadják a varratszedésre, kötözésre, sebápolásra érkező betegeket is, megelőzve ezzel, hogy bekerüljön valamilyen fertőzés az osztályra.

„Az osztályon dolgozó nővérekről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Ezt a nagyon nehéz munkát szakmailag kiválóan felkészülve és kitűnően végzik” – hangsúlyozza dr. Lestár Béla, aki szerint viszont az orvosok között megfigyelhető ugyanaz a jelenség, ami több más osztályon is. Ez pedig a „korfa eltolódása”, ami annyit jelent, hogy a szakorvosok többsége már nyugdíj előtt áll, 40 év körüli szakorvos mindössze egy dolgozik az osztályon, s bár sok a fiatal rezidens, a sebészszakma egyik nehézsége az, hogy legalább 10 év szükséges ahhoz, amíg egy kezdő orvos beletanul olyan szinten, hogy már egyedül is teljes biztonsággal dolgozhasson. „Éppen ezért figyelek arra, hogy az osztályon dolgozó rezidensek mindennap be legyenek osztva a műtőbe és tanuljanak szakorvos kollégáiktól” – mondja a főorvos.

honvedelem.hu

Szerző: Szűcs László

Fotó: a szerző felvétele és internet

megjelenés dátuma: 2017. október 18.