130 éve született Dr. Merényi Gusztáv orvos altábornagy - a magyar repülőorvoslás megalapozója és a hazai véradás úttörője

Nevéhez fűződik a magyar repülőorvostan megteremtése, a Repülőorvosi Vizsgáló Intézet létrehozása, valamint az első Magyar Véradó Központ és Vérellátó Állomás megszervezése. Életútja egyszerre gazdagította a tudományos világot és a mindennapi gyógyító gyakorlatot, és maradandó hatást gyakorolt a hazai egészségügy fejlődésére.

Felvidéki nemesi katonacsalád sarjaként látta meg a napvilágot, de pályája szorosan összefonódott Magyarországgal. Orvosi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1920-ban, honvédségi ösztöndíjjal szerezte meg diplomáját. Már fiatal orvosként érdeklődött a repülés élettani vonatkozásai iránt, amely terület később egész életének központi kutatási iránya lett.

1936-tól a magyar légierő vezető orvosaként meghatározó szerepet vállalt a katonai repülés orvosi kérdéseinek kutatásában. 1938-ban, a Műszaki Egyetem Aerodinamikai Intézetével együttműködve, megszervezte az első hazai magassági kísérleti állomást, ahol a nagy magasság okozta oxigénhiány és dekompresszió hatásait vizsgálták. Az ő irányítása alatt épült fel a Karolina úton a magyar Repülőorvosi Vizsgáló Intézet, amely nemcsak a kutatások központja volt, hanem a pilóták orvosi alkalmasságának vizsgálatában is meghatározó intézményként működött. 1942-ben habilitálták, és repülésélettani előadásokat tartott a szegedi és kolozsvári egyetemeken.

A második világháború idején orvos vezérőrnagyi rendfokozatban a magyar királyi légierő egészségügyi szolgálatának főnökeként szolgált. Kutatásai közvetlenül hozzájárultak a repülés biztonságához, különösen a pilótákat érő váratlan cselekvőképtelenség kockázatának csökkentéséhez. A háború után a Honvéd Orvosi Kar vezetőjeként, majd a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályának élén folytatta szolgálatát, immár orvos altábornagyként.

Életútja azonban tragikus fordulatot vett: 1950-ben koholt vádak alapján a hírhedt „Tábornokok perében” (Sólyom-per) halálra ítélték és kivégezték. Csak az 1956-os forradalom idején, október 13-án temették újra méltó tisztelettel, sírja a Farkasréti temetőben található.

Dr. Merényi Gusztáv emlékét ma több helyszín is őrzi: a róla elnevezett budapesti kórház, a III. kerületben álló emléktábla, valamint a kecskeméti MH EK Repülőorvosi-, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézet főépületében található mellszobra. Személye egyszerre példázza a tudományos elhivatottságot, a katonai hűséget és a tragikus XX. századi magyar sorsot.

Az idei évben Kecskeméten, az önálló katonai repülőegészségügy 60 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen dr. Fejes Zsolt Dezső ezredes, az MH Egészségügyi Központ parancsnoka mutatta be azt a parancsnoki falat, amelyet a kecskeméti intézet aulájában alakítottak ki, hogy méltó emléket állítson az intézet korábbi vezetőinek, köztük Dr. Merényi Gusztáv altábornagynak is.

„Ezekkel a portrékkal emlékezünk azokra az elődökre, akik hitükkel, szakmai tudásukkal, motivációjukkal a tudományt, és a Magyar Honvédséget szolgálták, és biztosították az intézet évtizedeken átívelő fennállását.” – mondta Fejes ezredes májusi beszédében, kiemelve, hogy reméli ez a fal még legalább 60 évig fog gazdagodni kiváló szakemberek képeivel.