75 éve a tudomány szolgálatában

„1980-ban a WHO bejelentette, hogy sikerült eradikálni, vagyis felszámolni a Földön a fekete himlőt, ezért a következő években sokan gondolták, hogy a világjárványoknak vége, kontrollálni tudjuk azokat” – idézte fel a történelmi eseményt dr. Orosz Ferenc ezredes, az MH megbízott egészségügyi főnöke. Hogy a negyven évvel ezelőtt levont konzekvenciák elhamarkodottnak bizonyultak azt az intézet egyre megújuló tevékenysége is bizonyítja. Ez az a szervezet, ami rendeltetése szerint laboratóriumi és szakértői tevékenységet nyújt a honvédségi állomány hadrafoghatóságának biztosítása érdekében. A közelmúltban történt események hatására felértékelődött a szerepe. Újra előtérbe került a katona-egészségügy és ennek megfelelően magas színvonalú infrastrukturális hátteret biztosítanak az ágazat számára – fogalmazott dr. Orosz ezredes.

„Az intézet a tudomány és a szolgálat metszéspontjában áll. Szervezetében a katona-egészségügy különböző szakterületei nem elszigetelten, hanem egymásra épülve, egymást erősítve működnek” – utalt dr. Fejes Zsolt Dezső ezredes, az MH EK parancsnoka a gyógyítás, a megelőzés, a járványvédelem, a laboratóriumi diagnosztika, az atom-, biológiai- és vegyivédelem, a kutatás-fejlesztés és a tudományos könyvtári munka elemeit összekapcsoló szervezet belső kohéziójára

Olyan szakterületi rendszert vázolt fel, ahol a közegészségügy és a járványügy természetes módon kapcsolódik az egészségvédelemhez. Ahol az ABV-védelemhez kötődő kutatások, így a sugárbiológia, a genetika, a toxikológia és az orvosbiológia egyszerre jelentenek tudományos kihívást és stratégiai felelősséget, tette hozzá. Az elmúlt évtizedek során jelentkező szakmai kihívások, technológiai fejlesztések és a biztonsági környezet változása közepette az intézet megőrizte nívóját, míg az innovációkat befogadta, hangsúlyozta az ezredes.

„A klasszikus vizsgálati módszerektől a legfejletteb progresszív módszertani irányokig olyan szakmai ív rajzolódik ki, amely nemcsak tudományos elismerést, hanem alkalmazkodóképességet és jövőorientált gondolkodást is biztosít.” A JTKI nemzetközi együttműködésekben való részvételét szintén kiemelte dr. Fejes ezredes, utalva a Magyar Honvédség egyik legfontosabb, NATO részére felajánlott képességére a Mobil Biológiai Laboratóriumra. Szakmaiságukat és jelentőségüket jelzi a közelmúltban szerzett CREVAL minősítés.

„Nem túlzás azt állítani, hogy az önök munkája nélkül sok minden láthatatlan maradna” – méltatta az állományt, amiért a kórokozók, biológiai és kémiai ágensek, sejtszintű változások és nehezen érzékelhető hatásmechanizmusok világát a gyakorlati gyógyítás, a megelőzés és a döntéshozatal nyelvére fordítják.

„Az intézet életében eltelt 75 év nem csupán tudományterületek eredményeinek sora, hanem egy közösség feladatvállalásának lenyomata is.”- zárta gondolatait a parancsnok. Ezt követően a területen végzett kiemelkedő tevékenységük elismeréseként díjakat adott át az intézet és jogelőd szervezeteinek korábbi vezetői – Erdeiné dr. Mátyus Mária nyá. ezredes, dr. Gachályi András nyá. ezredes és dr. Meglécz Katalin ezredes – részére, valamint a jelenleg is kiemelkedő szolgálatot teljesítő állomány tagjainak.

A szervezet helyzetéről beszélt Nagy Ágnes alezredes az JTKI intézetvezetője kiemelte a telepíthető, EU-s és NATO felajánlásban egyaránt bizonyított katonai képességeiket, többek között a mobil oltóállomást és a klinikai laborokat. Az intézet szakemberei három akkreditált területen - többek között kábítószer és véralkohol, munka- és sugáregészségügyi, valamint vízkémiai és vízmikrobiológiai területeken – végeznek vizsgálatokat, emellett egyéb járványügyi, mikrobiológiai és toxikológiai vizsgálatokat is folytatnak. Megemlítette a kutatás-fejlesztést, a könyvtári munkát, valamint az oktatási és kiképzési tevékenységeket. Az utóbbi időszak jelentős kihívásainak nevezte a COVID- és a tavalyi ragadós száj- és körömfájás járványt, melyek kutatása új vizsgálati módszerek kidolgozását igényelte.

„Az elmúlt évek kihívásai összekovácsolták a csapatot. Az Adaptive Hussars 2025 országvédelmi gyakorlat is rámutatott milyen jó és rugalmas az állomány problémamegoldó-képessége, egyben rámutatott arra is, hogy taktikai, műveleti és stratégiai szintű feladatok tervezésébe és végrehajtásába egyaránt hatékonyan bevonhatók vagyunk” – fogalmazott Nagy alezredes. Végül a közelmúltban indított eszközparkot érintő és infrastrukturális fejlesztésekről beszélt.

Az intézet múltját felidézve dr. Svéd László nyugállományú altábornagy, dr. Kopcsó István nyugállományú vezérőrnagy és dr. Németh András nyugállományú dandártábornok egy kötetlen beszélgetés keretében osztották meg személyes emlékeiket és gondolataikat, betekintést nyújtva az intézmény fejlődésének meghatározó időszakaiba, valamint a katona-egészségügyi kutatás alakulásának fontos mérföldköveibe. A konferencián az intézet múltjáról, a kloroform történelmi hasznosításáról, az ABV-védelmi, a közegészségügyi és vizsgálólaboratóriumi képességekről, illetve a COVID-19 járványról szóló, valamint az újgenerációs szekvenálási eljárásokra, biodozimetriára (ionizáló sugárzás biológiai hatásainak kimutatása), nanoanyagok felhasználhatóságára és az immundiagnosztika lehetőségeire vonatkozó előadások hangzottak el.