Fókuszban a férfiak egészsége
2012. július 14., szombat 21:20Egy kínai szólás szerint „a kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene kutat ásni, amikor már megszomjazott”. Nekünk, mint az Egészségfejlesztési Intézet prevencióval foglalkozó szakembereinek az a feladatunk, hogy segítsük a „kút” építését tudásunkkal, elhivatottságunkkal, támogatásunkkal. Az idei évben június végén, július elején vigyázó tekintetünket a férfi nemre vetettük, hogy eloszlassuk a tévhitet, mely szerint az „erősebb nem” nomen est omen (ti. a név kötelez) nem lehet beteg, gyenge.
A megbetegedési (morbiditás), halálozási (mortalitás) és demográfiai adatok tanulsága szerint azonban az egészség és egészségtudatosság szempontjából a teremtés koronáinak tartott férfiak tartoznak a gyengébb, sérülékenyebb nemhez. A női nemhez képest korábban betegszenek és halnak meg és több közöttük a krónikus beteg is. Az okok hátterében biológiai, társadalmi és viselkedésbeli tényezők bonyolult együttese érhető tetten. Sokan csak az utolsó pillanatban mennek orvoshoz, pedig ha figyelnének testük jelzéseire és tisztában lennének azokkal a rizikófaktorokkal, amelyek érintik őket hosszabb, egészségesebb életet élhetnének. Azonban, ha az egészségről van szó, a legtöbb férfi a homokba dugja a fejét és amilyen sokáig csak lehet, tagadja a tüneteket.
Célunk – az elvégzett szív és érrendszeri rizikóbecslésen túlmenően- az egészséges életmóddal kapcsolatos tájékoztatás, az egészség, mint érték propagálása, valamint a fel nem ismert rizikótényezők azonosítása volt. A vizsgálatok a HM I. és II objektumában, valamint a Petőfi laktanyában zajlottak, a MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár orvosi rendelőiben. Egészségfejlesztő programunk két részből állt. Az első részben antropometriai (testsúly, testmagasság, testzsír százalék, derék- és csípőkörfogat mérése, BMI meghatározása) és alapvető klinikai paraméterek (vérnyomás, koleszterin- és vércukorszint) mérésére, valamint az életmód (testmozgás, dohányzási státusz) és családi anamnézis feltérképezésére került sor. A második részben az adatok alapján egy kockázatbecslő program segítségével (SCORE) kiszámítottuk a fatális szív- és érrendszeri betegségek 10 éven belüli előfordulásának kockázatát, majd egyénre szabott tanácsokat adtunk a kockázatprofil kedvezőbb irányba történő befolyásolására vonatkozóan.
Bár programunk fókuszában a szív- és érrendszeri betegségek álltak, a minimális intervenció eszköztárát alapul véve hangsúlyt fektettünk a férfiakat érintő egyéb egészségügyi problémákkal kapcsolatos tájékoztatásra is, a résztvevők tájékoztató brossúrát kaptak a here önvizsgálatról és a prosztata betegségek tüneteiről, szűrési lehetőségeiről. Mindezeken túlmenően- tekintettel a kedvezőtlen időjárási viszonyokra és az elrendelt hőségriadóra- tájékoztatót állítottunk össze az UV sugárzással és a hőség esetén alkalmazandó legfontosabb rendszabályokkal kapcsolatban, ezzel is színesítve és aktualizálva programunkat.
A programban összesen 47 főt értünk el, és több esetben derült fény emelkedett vérnyomás-, vércukor- és koleszterin értékre, melyek monitorozása és kontrollálása szükséges. A résztvevők egybehangzóan hasznosnak és fontosnak ítélték meg az ilyen jellegű, munkahelyi egészségfejlesztés keretében megvalósuló, egyénre szabott intervenciós programokat.
Terveink szerint október-november hónapokban több alakulatot is megkeresünk szív- és érrendszeri programunkkal, illetve tervezzük a vizsgálatok bővítését szív stressz méréssel (Vicardio), valamint a prosztata problémákat jelző enzim vizsgálattal (PSA mérés).
Tudósító: Hornyák Beatrix százados, Egészségvédelmi alosztályvezető
Célunk – az elvégzett szív és érrendszeri rizikóbecslésen túlmenően- az egészséges életmóddal kapcsolatos tájékoztatás, az egészség, mint érték propagálása, valamint a fel nem ismert rizikótényezők azonosítása volt. A vizsgálatok a HM I. és II objektumában, valamint a Petőfi laktanyában zajlottak, a MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár orvosi rendelőiben. Egészségfejlesztő programunk két részből állt. Az első részben antropometriai (testsúly, testmagasság, testzsír százalék, derék- és csípőkörfogat mérése, BMI meghatározása) és alapvető klinikai paraméterek (vérnyomás, koleszterin- és vércukorszint) mérésére, valamint az életmód (testmozgás, dohányzási státusz) és családi anamnézis feltérképezésére került sor. A második részben az adatok alapján egy kockázatbecslő program segítségével (SCORE) kiszámítottuk a fatális szív- és érrendszeri betegségek 10 éven belüli előfordulásának kockázatát, majd egyénre szabott tanácsokat adtunk a kockázatprofil kedvezőbb irányba történő befolyásolására vonatkozóan.
Bár programunk fókuszában a szív- és érrendszeri betegségek álltak, a minimális intervenció eszköztárát alapul véve hangsúlyt fektettünk a férfiakat érintő egyéb egészségügyi problémákkal kapcsolatos tájékoztatásra is, a résztvevők tájékoztató brossúrát kaptak a here önvizsgálatról és a prosztata betegségek tüneteiről, szűrési lehetőségeiről. Mindezeken túlmenően- tekintettel a kedvezőtlen időjárási viszonyokra és az elrendelt hőségriadóra- tájékoztatót állítottunk össze az UV sugárzással és a hőség esetén alkalmazandó legfontosabb rendszabályokkal kapcsolatban, ezzel is színesítve és aktualizálva programunkat.
A programban összesen 47 főt értünk el, és több esetben derült fény emelkedett vérnyomás-, vércukor- és koleszterin értékre, melyek monitorozása és kontrollálása szükséges. A résztvevők egybehangzóan hasznosnak és fontosnak ítélték meg az ilyen jellegű, munkahelyi egészségfejlesztés keretében megvalósuló, egyénre szabott intervenciós programokat.
Terveink szerint október-november hónapokban több alakulatot is megkeresünk szív- és érrendszeri programunkkal, illetve tervezzük a vizsgálatok bővítését szív stressz méréssel (Vicardio), valamint a prosztata problémákat jelző enzim vizsgálattal (PSA mérés).
Tudósító: Hornyák Beatrix százados, Egészségvédelmi alosztályvezető
Zalai Paracelsus Alapítvány
