Katonaorvosaink presztízse világszerte elismert

Katonaorvos. Miben különbözik egy katonaorvos egy „csupán átlagos” orvostól? Hangzott el a műsor első kérdéseként.

„Az alapok ugyanazok, mint a civil orvosok esetében. A rendszerben viszont nagy különbség van, hiszen egy katonaorvosnak számos speciális feladattal kell szembenéznie” – mondta el dr. Vekszler Péter ezredes, hozzátéve, hogy békeidőben mindkét egészségügyi szféra alkalmazottai hasonlóan végzik tevékenységüket.

A hadműveleti területen lévő katonaállomány és időnként az ottani civilek ellátása több kihívással jár. A katona-egészségügyben dolgozók számára elsődleges cél, hogy extrém viszonyok közepette is, minden időben, minden körülmény között el tudják látni a feladataikat.

A parancsnokhelyettes civil orvosi pályáról érkezett a hadseregbe. A Magyar Honvédség 2003-ban hirdetett csatlakozási lehetőséget a civil egészségügyben dolgozók számára; az Afganisztánba vezényelt magyar egészségügyi kontingenst szerették volna rátermett, képzett szakemberekkel megerősíteni.

„Jelentkeztem, megmérettettem, kiválasztottak. Így szerződéssel kerültem a honvédséghez, első körben hat hónapra. A kiküldetés után visszakerültem a Merényi Gusztáv Kórházba, nem sokkal később azonban újra felkérést kaptam, hiszen a misszió folytatódott” – tette hozzá az ezredes, aki a második kiküldetése után érezte úgy, hogy szeretne a katona-egészségügyi rendszerhez tartozni.

„Esetemben az volt különleges, hogy baleseti sebészként nem a betegellátásban, nem a Honvédkórház baleseti sebészetén szerettem volna dolgozni, hanem a katona-egészségügy szervezésében részt venni: „érdekelt, hogy miképp lehet egy rendszert felépíteni és működtetni, úgy, hogy a betegek közelében kollégáink számára minden feltétel adott legyen a gyógyító munkához.”

Már hivatásos katonaorvosként is folyamatosan visszajárt, s a mai napig visszajár az alma materének tekintett egészségügyi intézmény baleseti sebészetére, hogy szabadideje terhére ügyeleti szolgálatot adjon.

Jelentkezését követően katonaorvosi pályája szépen ívelt felfelé. A honvéd egészségügyben műveleti főnökségeken dolgozott, vezetőként is, majd az a megtiszteltetés érte, hogy 2011 és 2015 között négy évet tölthetett Nápolyban, a NATO Összhaderőnemi Parancsnokság Egészségügyi Főnökségén, ahol kiemelt főtisztként képviselve hazánkat. Itt elsősorban a Balkánon zajló nemzetközi műveletek egészségügyi biztosításában, szervezésében vett részt. Olaszországból hazatérve a budapesti székhelyű NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központ Kiképzési Osztályát vezette.

A magyar rendszerbe 2020-ban került vissza és jelenleg az MH Egészségügyi Központ nemzetközi ügyekért felelős parancsnokhelyetteseként szolgálja hazánkat.

Dr. Vekszler Péter ezredes az elmúlt két évtized során a katona-egészségügyi szakma minden szegmensét megismerhette, itthon és külföldön egyaránt. Örömmel számolt be a műsorban arról, hogy érezhető a magyar katonaorvosok presztízse a világban.

„A magyar egészségügyi oktatás és képzési rendszer, a magyar baleseti sebészet világszínvonalú, ebből a tőből fakad a honvéd egészségügy is” – jelentette ki a műsorban, hozzátéve, hogy a klasszikus baleseti sebész fogalma megváltozott. Amíg a kórházakban az adott páciens kezeléséről specialisták gondoskodnak, addig a katona-egészségügyi vonalon ez nincs meg. A katonaorvosnak rendelkeznie kell azokkal a képességekkel, hogy adott esetben egy segítő kollégával vagy egyedül meg tudja oldani a sérült ellátását, bármilyen problémája is legyen. Az MH Egészségügyi Központ parancsnokhelyettese szerint mi magyarok e téren igen erősek vagyunk, széleskörű képzési rendszerrel rendelkezünk, az egészségügy katonai vonalán is.

„Ne azt nézzük, hogy a haza mit tesz értünk, hanem azt, hogy mi mit tehetünk a hazáért!” – idézte fel klasszikus gondolatként, amikor a hitvallásáról és a motivációjáról kérdezték. Dr. Vekszler Péter ezredes elmondta: számtalanszor megtörténik, hogy jön egy feladat, s az átmenetileg elszakítja a családtól az embert. Erre is készülni kell a katonaorvosi hivatás választásakor, a család, barátok támogatása ezért nagyon fontos.

Az ezredes úgy véli, hogy a pácienseken érezhető az uniformis iránti tisztelet, s ő igyekszik is ennek megfelelni, s munkája során az egyenruhához kapcsolódó értékeket közvetíteni.

Az interjúban szó esett még többek között a missziós feladatok ellátásáról, a törökországi földrengés során nyújtott magyar segítségnyújtásról, a hazánkban immár hagyományos, harminc éve megrendezésre kerülő nemzetközi katonaorvosi konferenciáról és a klímaváltozás egészségügyi kihívásairól is.