Tudományos ülés a Honvéd Testalkati Program jegyében

A levezető elnöki teendőket Dr. Sótér Andrea alezredes az MH EK Egészségfejlesztési Osztály (továbbiakban EFO) osztályvezetője látta el. A hallgatóság a délelőtti szekcióban 5 előadást hallgathatott meg.

Az első előadást dr. Györe István Attila, az MH EK EFO Honvéd Testalkati Program (továbbiakban HTP) felelős főorvosa „Élettani mutatók és a testösszetétel változása az életkorral” címmel tartotta. Előadásának első részében az életkor és a kardio-pulmonális teljesítőképesség összefüggésének elméleti hátterét elemezte, majd a 2008–2012 között végzett katonai fizikai alkalmassági vizsgálatok eredményein keresztül bemutatta, hogy az életkor előrehaladtával a testtömeg és a testzsír százalék milyen ütemben emelkedik és ezzel szignifikánsan az állóképességi teljesítmény milyen mértékben romlik. Előadása végén a heti rendszerességgel végzett fizikai aktivitás szervezetre gyakorolt pozitív hatásait ismertette.
Prof. Dr. Nyakas Csaba a Magyar Testnevelési Egyetem Sporttudományi Kutatóintézet emeritus professzora „A táplálkozás és a testmozgás hatása az öregedő szervezetre” előadásában hangsúlyozta, hogy öregkorban a funkcionális tartalék kapacitás a gyermekkori aktivitás fejlődésétől és eredményességétől függ, amit a felnőtt életkor folyamán fenn kell tartani, ill.tovább kell fejleszteni. Kiemelte, hogy az erő, az izomzat fejlesztésére, az un.rezisztencia edzésre idősebb életkorban nagyobb hangsúlyt kell fektetni, melynek vizsgálatában fontos szerepet kap a kéz szorító erejének mérése is, mely eszköz már a Magyar Honvédség szakembereinek is rendelkezésre áll. Professzor úr a hazai „anti agening” kutatások ismertetése mellett kitért a nemzetközi kutatási eredmények bemutatására is. Előadásának végén összegezte, hogy a megfelelő minőségű és kalóriatartalmú táplálkozás az életkornak megfelelő optimális testmozgással kiegészítve milyen neuroendokrinológiai szabályozási mechanizmusokon keresztül befolyásolja az „aktív öregedés” állapotát.
Dr. Eleki Zoltán alezredes az MH Kiképzési és Doktrinális Központ Kiképzési Osztály kiemelt főtisztje (MH főtestnevelő) „A Honvéd Testalkati Program bevezetésének nemzetközi háttere” című előadásában kitért a fizikai követelmények módosításának okaira és a honvéd testalkati ajánlás bevezetésének előzményeire. Ismertette az amerikai hadsereg Army Body Composition Program (ABCP) rendszerét, melyben a testösszetételének mérése kötelező elem, mivel szoros összefüggést mutat az egyén edzettségi szintjével, állóképességével és általános egészségi állapotával. A kívánatos testzsír százalék érték általában magasabb izomerővel és állóképességgel párosul, és kevésbé fordul elő túlterhelésből adódó sérülés, valamint a feladatokat is magasabb szinten hajtja végre a katona. Az előadása végén, röviden ismertette a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet rendeletben megjelent testalkati ajánlást és az ez alapján kidolgozott Honvéd Testalkati Programot, mely az EFO szakembereinek koordinálásával ill.közreműködésével valósul meg a Magyar Honvédségben.

Dr. Bagi Éva Eszter neurofiziológus, testsúly kontroll szakértő „A korszerű testösszetétel mérési lehetőségei és értékelése” címmel az emberi testösszetétel meghatározásának módszereit mutatta be. Részletesen bemutatta a bioimpedancia elvén alapuló in vivo mérési módszert – melyet a HTP-ban résztvevők testösszetétel elemzésére is használnak – a BIA 500 készülék mérési paramétereit, a mérés protokollját, melynek előírás szerinti betartására fontos a pontos mérés érdekében. Kiemelte a fázisszög meghatározásának fontosságát, amellyel nyomon követhetjük az izomzat állapotát, a test sejttömegének minőségét. A fázisszög érték alkalmas arra is, hogy testtömeg csökkentő program során megállapítsuk, hogy az izom tömeg vagy a zsír tömege csökkent-e. A program során a kéthetes rendszeres ellenőrzést javasolta, végül az eredményeit néhány estetanulmányon keresztül mutatta be.

Török Éva a Semmelweis Egyetem Központi Dietetikai Szolgálat klinikai dietetikusa „A testösszetétel vizsgálatok klinikai jelentősége” címmel tartott értékes előadást, melyben összehasonlította a testösszetétel vizsgálatok módszereit, alkalmazhatóságuk határait. Kiemelte, hogy a malnutrició ill.a kórós izomtömeg vesztéssel járó betegségek diagnosztizálása mellett a CT vizsgálat alkalmas egyúttal a testösszetétel meghatározására is, mivel a test meghatározott síkjában készült axiális CT-felvételen az izom és a zsírszövet területe jól korrelál a test teljes izom és zsírszövetének mennyiségével. Véleménye szerint azonban csak a testzsír meghatározás érdekében felesleges sugárterhelésnek kitenni a beteget, a BIA mérések jóval költség hatékonyabbak és a testsúlycsökkentő programban résztvevők számára is sokkal célravezetőbbnek minősülnek. A testösszetétel mérések kiegészítéseként a kérdőíves módszerek mellett a kézi szorító erő mérése is szükséges.

A délutáni szekció egy rövid ebédszünet után öt előadással folytatódott.
Molnár Siegfried a Premium Health Care ügyvezető igazgatója „A nem alkoholos zsírmáj egészségügyi következményei és terápiás lehetőségei” című előadásának elején ismertette a túlsúly kezelésével kapcsolatos tévhiteket, majd a metabolikus szindróma újszerű megközelítésére tért ki, mely szerint egyes egyéneknél a máj elzsírosodása vezet a metabolikus szindróma kialakulásához. Az ilyen esetekben a BMI és a testösszetétel is normál tartományban lehet – kivétel a viscerális zsír mennyiségére – ez az ún. TOFI (thin outside, fat inside) állapot. Előadásának végén a zsírmáj index kiszámításának módját ismertette, mely egy validált szűrővizsgálat és jól használható folyamatellenőrzésre a testsúlycsökkentő terápia során, illetve kitért a zsírmáj hosszú távú egészségügyi következményeire, valamint a kezelésben/megelőzésben szerepet játszó zabdiéta fontosságára is.

Kenessey Fanni százados „Táplálkozási program az egyéni sajátosságok figyelembevételével” című előadásában összehasonlította a dietetikus és a táplálkozástudományi szakember kompetenciáját, bemutatta az „Okos tányér” alapelvét, mint új magyar táplálkozási ajánlást, valamint hangsúlyozta a háromnapos táplálkozási napló szerepét a táplákozási szokások felmérésében. Két, a HTP-ben résztvevő személy eset tanulmányán keresztül ismertette a Nutricomp DietCAD 2.11 Étrend- és Tápanyagszámító szoftver gyakorlati alkalmazását, majd előadásának végén röviden beszélt a nutrigenetikáról és a nutrigenomikáról, mint a táplálkozástudomány egyik jövőbeli irányáról.
Novák Attila százados MH EK EFO humánkineziológusa „Az életkornak megfelelő fizikai állapot fenntartása, javítása a mozgásszervi megbetegedések tükrében” című előadásának elején az egészségközpontú fittséget mutatta be elkülönítve a fizikai fittségtől, hangsúlyozva azok közös részeit. Ezt követően ismertette a mozgatórendszer életkori változását és annak nemi különbségeit, illetve, hogy ezek a fiziológiás változások miként változtatják meg a kondicionális és koordinációs képességeket és azok fejleszthetőségét. Előadásának végén kitért a jelentős népegészségügyi problémát jelentő mozgásszervi megbetegedések – főként a teherviselő nagy ízületek kopásos eredetű elváltozásának – ismertetésére, mely jellemzően a csípő, a térd valamint a gerinc fájdalmával jár. Az összegzésben kiemelte, hogy az egészséges életmód fenntartása, az egyéni rizikófaktorok ismeretében felállított mozgásprogram alapján végzett rendszeres fizikai aktivitás segítségével a mozgatórendszer kondicionális és koordinációs képességei hosszabb távon is egészséges szinten tarthatók.

Hornyák Beatrix százados, az MH EK EFO egészségpszichológusa „Az életmódváltás transzteoretikus modellje és motivációs háttere” című előadásában kitért a kliens-szakember együttműködésének fontosságára, az adherencia (terápia hűség) jelentőségére, a testsúlycsökkentő intervenciók egészségpszichológiai vonatkozásaira, valamint az alkalmazható mérőeszközök ismertetésére. Bemutatta a viselkedésváltozás transzteoretikus modelljének szakaszait, az egyes szakaszok pszichológiai jellemzőit és a javasolt intervenciós stratégiákat. A motivációs interjú alapelvein és technikáin keresztül kitért az ambivalencia kezelésének helyes stratégiájára, valamint az elhízás viselkedésterápiájának összetevői közül az önmonitorozás, az ingerkontroll és az átkeretezés technikájára. Az előadás végén röviden ismertette a gyakorlatban alkalmazható kérdőíveket az adherencia megítélésére, a viselkedésváltozás szakaszainak azonosítására, a szubjektív testélményre (Testi Attitűdök Teszt), a testkép megítélésére (Fallon-Rozin emberalakok teszt) és az evéshez társuló affektív (hangulati) és emocionális (érzelmi) tényezők feltérképezésére (Háromfaktoros Evési Kérdőív) vonatkozóan.

Dr. Juhász Zsolt alezredes a HTP szakmai vezetője „A katonák egészség mutatói, különös tekintettel az életkorból adódó változásoknál, a Honvéd Testalkati Program tapasztalatai” című előadásának első felében a 2015 évi egészségügyi szűrővizsgálatok eredményeit mutatta be, majd elemezte a HTP-be jelentkezők első három hónapos vizsgálati eredményeit. A Programban résztvevők életkora 35–55 év között van, az elhízásuk okai között a fizikai aktivitás csökkenését és a munkájuk jellegét jelölték meg, a táplálkozási szokásaikat kevesen tartották fontosnak állapotuk kialakulásában. Kiemelte, hogy az egyéni sajátosságok figyelembe vétele mellett a napi kalória bevitel csökkentése (1000 kcal/hét) és a heti mozgásmennyiség és intenzitás meghatározása képezi a Honvéd Testalkati Program alapját, melyben a motiváció fenntartásának is fontos szerepe van.
A levezető elnök összegezve az elhangzott előadásokat megállapította, hogy a Tudományos ülés témája, az öregedési folyamat és az elhízás problematikája messze túlmutat a Magyar Honvédség keretein, olyan aktuális kérdéseket vetett fel, mely az egész társadalmat is érinti, és összehangolt beavatkozásokat követel meg. Az ülés a minőségbiztosítás kérdőívek kitöltésével és a tanúsítványok átadásával zárult.

A Honvéd Testalkati Programról további információ a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának honlapján található banneren keresztül található.