„Új egészségügyi központot építünk!”

Mielőtt a részletekbe belemennénk, a két rendkívül nagy volumenű feladat végrehajtása kapcsán szeretném elmondani: nagyon hálás vagyok a teljes szakállománynak az eddig elvégzett munkájáért! – kezdi beszélgetésünket a parancsnok. - Látom, hogy velem együtt bíznak abban, hogy az átalakítás eredményeként olyan hatékony, gyorsan reagáló, modern és dinamikus rendszert fogunk felépíteni, ami a Magyar Honvédség jelenlegi elképzeléseihez illeszkedik, egyben orvos-szakmai szempontok szerint valid és progresszív. Év elején miniszter úr és vezérkarfőnök úr meghatározta a Magyar Honvédség idei fő irányvonalait, ennek értelmében a kiképzésre, a toborzásra, valamint a küldetésorientált vezetés kialakításra kell fektetni a hangsúlyt. Kinevezésemet követően megváltoztattuk a vezetés-irányítás struktúráját, majd az új vezetőkkel olyan programok kidolgozásába kezdtünk, amelyeknek köszönhetően ebben az évben megújul az egészségügyi tervezés, kiképzés, ezzel együtt az egészségügyi biztosítás teljes rendszere.

Milyenek az első tapasztalatok?

Több éves NATO szolgálatomból hazatérve az első két hónap után egyértelműen azt látom, hogy kiváló szakembergárda, értékes tudás és szakmai tapasztalat áll rendelkezésemre. Az átalakítással, átszervezéssel kapcsolatos feladataink folyamatosan zajlanak, a honvéd-egészségügy megújítását megkezdtük. A szakmai kapcsolatainkat megújítottuk és megerősítettük mind a katonai, mind a civil oldalon. Ezek az új kapcsolódási pontok tovább segítik az átalakulás és megújulás folyamatát. A katonaorvoslás jövőbeni feladatrendszere szoros együttműködést kíván a civil oldallal. Sok jelenlegi és jövőbeli feladatunkban szem előtt kell ezt tartanunk. A megvalósíthatóságában pedig igen bizakodó vagyok.

Melyek ezek a konkrét feladatok?

Az elmúlt években nagyon sok területen elkezdődött már a fejlesztés. Ezek némelyike a külső szemlélő számára is látványos, míg mások nem annyira. Nyilvánvalóan az első kategóriába sorolhatók a különböző fejlesztésekhez kapcsolódó beszerzések, amelyek segítségével a katona-egészségügy újfajta képességrendszer kialakítására lett képes. Gondoljunk csak például a ROLE 2-es szintű egészségügyi képesség (tábori kórház) létrehozására és a mobil biológiai laboratóriumban történt fejlesztéseinkre. De ide tartoznak az elmúlt években beszerzett új, sebesültszállító járművek is. Ami pedig kevésbé látványos az elsősorban a humán területet és a szervezet formálását érinti. Napjainkban is zajlik az az átalakítás, amelynek során az MH Egészségügyi Központ és a korábbi Honvédkórház szétválik egymástól funkcionálisan és strukturálisan. Nem túlzás kijelenteni, hogy új egészségügyi központot építünk, ami szintén képességfejlesztéssel, illetve új képességek megjelenésével jár. A korábban említett ROLE 2-es szintű tábori kórház megkapta a működéshez szükséges engedélyeket, de még további kiegészítő, moduláris jellegű képességek megszerzése is szükséges. Ezen dolgozunk most és a közeli jövőben. Fejlesztenünk kell az eszközrendszert, növelni kell a klinikai működés biztonságát. A labor különböző funkcióinak fejlesztése szintén lényeges elem. Humán területen pedig úgy kell átalakítanunk a katona-egészségügy struktúráját, hogy szinkronban legyen a feladatokkal és a Magyar Honvédség katonai elvárásaival.

Itt mire gondol konkrétan?

A katona-egészségügynek támogató elemként kell kiszolgálnia a katonai elvárásokat. Az összes feladatunkat a fent említett keretrendszerbe kell beilleszteni. Ezért alakítottuk át úgy a struktúrát, hogy a vezetői szinten - konkrétan parancsnokhelyettesi szinten - már megjelenjenek azok a funkciók, amelyek az előbb említett támogatást biztosítják a Magyar Honvédség vezetése számára. A klinikai parancsnokhelyettes - nomen est omen -, a korábbi Honvédkórházhoz kapcsolódó funkciók tervezését, szervezését és koordinációját hajtja végre. A nemzetközi kapcsolatokért felelős parancsnokhelyettes pedig a NATO-szintű, illetve egyéb nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi gyakorlatok vonatkozásában végzi feladatait. A rendszer legnagyobb szelete a védelmi egészségügyi terület, a klasszikus csapatorvosi-, műveleti-, és bizonyos hátországvédelmi feladatok biztosításával. A fejlesztéseknek és a strukturális változásoknak köszönhetően ezen a területen lesz majd érezhető a legnagyobb reform.

Hogyan kell elképzelnie a katona-egészségügyi rendszer működését a mindennapokban annak, akinek ismeretlen ez a terület?

Az ország teljes területén megtalálható csapategészségügyi szolgálatok adják a rendszer alapját. Az alapellátás az alakulatok csapatorvosi rendelőiben történik, míg a magasabb szintű, szakorvosi ellátást és sürgősségi ellátást a szakrendelők illetve kórházak adják. Alapvető feladatunk, hogy a beteg vagy sérült katona ezen az úgynevezett progresszív ellátási láncon haladva kapja meg az elérhető legjobb minőségű egészségügyi ellátást és legyen ismét egészséges. Számos egyéb feladata is van a katona-egészségügynek a prevenció, az alkalmasságvizsgálat, a pszichológiai vagy a közegészségügyi-járványügyi tevékenység, illetve labor diagnosztika vagy kutatás területén is.

A bevezetőben említett másik nagy feladatcsoport éppen a Honvédkórházat érinti…

Igen, a legmagasabb ellátási szinten most újfajta együttműködésre kell berendezkednünk, mert eddig a Magyar Honvédség felügyelte a Honvédkórházat, január 1-jétől viszont átkerült a Belügyminisztérium fennhatósága alá. Ehhez a speciális helyzethez igazodva kell további feladatainkat megtervezni, végrehajtani. Június 30-ig a Magyar Honvédség – ezen belül is az MH Egészségügyi Központ – feladata, hogy egyfajta átmeneti időszakot biztosítva támogassa az újonnan felálló civil intézetet annak érdekében, hogy a kórház új működési rendszerre történő átállása gördülékenyen történjen.

Az igényjogosultak számára jelent ez bármiféle változást?

Azon dolgozunk, hogy a fenntartói változás ellenére a korábban megszokott formában működjön tovább a rendszer. Abszolút bizakodó vagyok ezen a téren, hiszen az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórháznak is az az érdeke, hogy a korábbi igényjogosultak szükség esetén felkereshessék az intézményt, majd onnan elégedetten, gyógyultan távozzanak. Ehhez persze megfelelő szakorvosi ellátásra van szükség.

Miben különbözik egymástól a katonaorvos és a civil orvos?

Értelemszerű, hogy noha az alapklinikai képesség a civil és a honvédségi szférában is ugyanaz, a katonaorvosnak speciális tudással is rendelkeznie kell. Ez jobbára azt jelenti, hogy ismereteit különleges körülmények között kell alkalmaznia…

…mint például sajnos a közelmúltban Törökországban?

Egészen extrém példa, de igen. Nagyon hirtelen és váratlanul érkezett a felkérés és rendkívül büszke is vagyok minden kollégámra, aki valamilyen módon részese volt a folyamatnak! Arra kértek fel minket, hogy traumatológus szakorvos kollégák vegyenek részt a Hunor Mentőszervezet munkájában. A felkéréstől számított öt óra múlva a kollégák már a repülőtéren várták az indulást. Az eredeti elképzelés az volt, hogy ők egy kórházba mennek operálni, tehát a tudásukkal segítenek a rászorulóknak. Csak menet közben ez a kórház is ugyanúgy megsemmisült, mint sok más épület. Változtatni kellett a stratégián, így katonaorvosaink a mentőcsoporthoz csatlakozva a kimentett sérültek ellátásában vettek részt, illetve a csoport tagjait is biztosították. Sok kollégám teljesített szolgálatot már Afganisztánban, Irakban, Cipruson vagy éppen a Balkánon, de ilyen környezetben, ilyen körülmények között még egyikőjük sem járt. Azt gondolom, hogy noha nem a klasszikus baleseti sebészeti tevékenységet végezték, mégis óriási tapasztalat volt számukra. A közelmúltbéli kerekasztal megbeszélés is azt a célt szolgálta, hogy feldolgozzuk az összegyűlt tapasztalatokat. Tervezzük egy olyan gyorsreagálású orvoscsoport létrehozását, ami hasonló esetben moduláris rendszerben képes gyorsan, hatékonyan részt venni ilyen jellegű feladatokban.