Pogányné Dr. Rózsa Gabriella (PhD) a Szent István Tudományos Akadémia tagja
Duka Tivadar (1825-1908) élete és munkássága
„Az élet védelmében” – A katona-egészségügy hősei és kevésbé ismert történeteik 13. rész - Duka Tivadart kalandos élete, kiterjedt érdeklődési köre és szerteágazó tudományos munkássága okán több hivatás gyakorlói tekinthetik sajátjuknak és példaképüknek. Az Élet védelmében című cikksorozat katonaorvosi tevékenysége miatt emlékezik meg róla, hiszen az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia egyetlen katonaorvos tagját tisztelhetjük benne.
Smidt Lajos (1903-1975) orvos, katonaorvos és műgyűjtő életútja
„Az élet védelmében” – A katona-egészségügy hősei és kevésbé ismert történeteik 12. rész - Smidt Lajos Szombathely közismert és köztiszteletben álló orvosa volt, jó kezű sebész, igaz ember és jelentős műgyűjtő. A II. világháború alatt katonaorvosként szolgált, élete azonban több szálon is kapcsolódott a katonaélethez, illetve a katona-egészségügyhöz: katonacsaládba született, tábori sebész volt, illetve jelentős had-, katonaorvos-történeti, valamint műgyűjteményt hagyott az utókorra. Magángyűjteményét a városnak adományozta, ez a ma is látogatható szombathelyi Smidt Múzeum.
A Honvédorvosi Alkalmazóiskola, a hazai katonaorvos-képzés első önálló intézménye
„Az élet védelmében” – A katona-egészségügy hősei és kevésbé ismert történeteik 10. rész - 1901-ben alapították meg a Honvédorvosi Alkalmazóiskolát. A Budapesten felállított intézmény nemcsak a magyar katonaorvos-képzés első állandó bázisa volt, hanem szimbolikus jelentőséggel is bírt: a Magyar Királyi Honvédség önállóságának, a Bécstől és a közös hadseregtől való elkülönülésének jele volt. Ebben az értelemben pedig a nemzeti identitás egyik fontos hordozójává vált, éppúgy mint például a magyar vezényleti nyelv.
Plenck József Jakab (1735-1807) életútja és katonaorvosi tevékenysége
„Az élet védelmében” – A katona-egészségügy hősei és kevésbé ismert történeteik 10. rész -- 218 éve, 1807. augusztus 24-én hunyt el Plenck József Jakab katonaorvos, orvoskari professzor és a bécsi katonaorvosi akadémia, a Josephinum tudós oktatója. Nemzetiségét tekintve nem volt magyar származású, a katonaorvos-képzés korai időszakából azonban ő az egyetlen, aki Magyarországon is tevékenykedett és 1797. június 16-án I. Ferenc királytól magyar nemességet kapott.
A Magyar Katona-egészségügy napja és Flór Ferenc életútja
„Az élet védelmében” – A katona-egészségügy hősei és kevésbé ismert történeteik 9. rész -- Semmelweis Ignác (1818–1865) születésnapja, július 1-je hosszú ideje fontos ünnepe a hazai egészségügynek, amely egyben az MH Egészségügyi Központ csapatünnepe is. Az egészségügy napján adjuk át „a honvéd egészségügyi szolgálat szervezésében, fejlesztésében, a gyógyító-megelőző szolgálatban, a közegészségügyi és járványügyi, a kutatói, az anyagellátói területeken nyújtott kimagasló teljesítmény elismerésére” alapított Flór Ferenc-díjat is. Az elismerésben idén Szegletiné Dr. Pettyán Ilona, az MH EK Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet vezetője részesült.
Orvos házaspár a Nagy Háború idején a 16. helyőrségi kórházban
"Az élet védelmében" - A katona-egészségügy hősei és kevésbé ismert történeteik 8. rész - A Rendeleti Közlöny 1918. június 22-ei száma tudósított arról, hogy ifjabb Dr. Hahn Dezső, a háború idejére kinevezett ezredorvos, egy Vöröskereszt egészségügyi csoport parancsnoka királyi rendeletre a koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján kitüntetést kapta meg az ellenség előtt teljesített kitűnő és önfeláldozó szolgálatai elismeréséül. Nem ez volt a Hahn doktornak adományozott első elismerés és nem csupán e magas kitüntetés odaítélése teszi érdekessé személyét és katonaorvosi szolgálatát.
A Magyar Honvédelem Napja és katona-egészségügyünk születésnapja
"Az élet védelmében" - A katona-egészségügy hősei és kevésbé ismert történeteik 7. rész - Köztudott, hogy május 21. a Magyar Honvédelem Napja. Az ünnepet Für Lajos (1930-2013) honvédelmi minisztersége alatt a 82/1992. (V. 14.) számú kormányrendelet alapította 1849. május 21. jelentős és dicsőséges történelmi eseménye, Buda visszavitelének emlékére. 1848. május 21. napja pedig a katona-egészségügy históriájának jeles dátuma.
Dr. haraszti Bernolák József életútja
"Az élet védelmében" - A katona-egészségügy hősei és kevésbé ismert történeteik 6. rész - Kilencven éve, 1935. április 10-én halt meg Dr. haraszti Bernolák József nyugállományú vezértörzsorvos, aki 1896 és 1904 között a honvédorvosi kar főnöke volt. Békeidőben irányította a magyar katona-egészségügyet, maradandót a hazai katonaorvos-képzés megteremtésében alkotott.
Dr. Töltényi János életútja
"Az élet védelmében" - A katona-egészségügy hősei és kevésbé ismert történeteik 5. rész - Dr. Töltényi János az 1848/49-es forradalom és szabadságharc meghatározó alakja, egyik vezető katonaorvosa volt. A Hadügyminisztérium Egészégügyi Osztály helyettes vezetőjeként támogatta Sauer Ignác, Stáhly Ignác, Flór Ferenc és Lumnitzer Sándor egészségügyi főnökök munkáját.
Dr. Kisigmándi Hamary Dániel életútja (Tata, 1826. március 25. – Budapest, 1892. február 21.)
"Az Élet védelmében" - A katona-egészségügyi hősei, és kevésbé ismert történetei 4. rész. Hamary Dánielt a magyar kultúra több területén is számon tartja az utókor. Nem véletlenül, hiszen a kiegyezés után létrejött Magyar Királyi Honvédség egyik vezető orvosa volt, emellett a márciusi ifjak társaságában, az 1848-as honvédségben, illetve 1849-ben Komárom védői között is megtaláljuk, szépirodalmi alkotásait pedig a magyar irodalomtudomány jegyzi. De úgyszintén jelentős lépéseket tett a hazai orvostudomány, illetve a tudományos élet fejlesztése érdekében is.
